Pr�ba

Patmosz

....(g�r�g�l Πάτμος) kis g�r�g sziget az �gei-tengerben, a Dodekaniszosz szigetcsoport tagja. Ter�lete 34,6 km�, lakos�ga 3000 f�. A legmagasabb pontja a Profitisz Iliasz, 269 m�terrel a tengerszint felett. A k�t legfontosabb telep�l�s Hora �s Szkala, az egyed�li kik�t�.

Patmosz legf�bb nevezetess�ge az, hogy szerepel a Bibli�ban, a Jelen�sek k�nyv�nek els� r�sz�ben:

"9. �n J�nos, a ki n�ktek aty�tokfia is vagyok, t�rsatok is a J�zus Krisztus szenved�s�ben �s kir�lys�g�ban �s t�r�s�ben, a szigeten val�k, a mely P�thm�snak neveztetik, az Isten besz�d��rt �s a J�zus Krisztus bizonys�gt�tel��rt.
10. L�lekben val�k ott az �rnak napj�n, �s hall�k h�tam megett nagy sz�t, mint egy trombit��t."
(K�roli G�sp�r ford�t�sa)

96-ban a Domitianus �ltal sz�m�z�tt J�nos evang�lista Patmosz sziget�n l�tta azt a l�tom�st, amelyet le�rt a Jelen�sek k�nyv�ben. Emiatt a szigetet gyakran keresik fel kereszt�ny zar�ndokok, f�leg a barlang miatt, ahol J�nosnak megjelentek a l�tom�sok.

Patmoszon tal�lhat� a Patmoszi Iskola is, egy nevezetes g�r�g szemin�rium.

A Szent J�nosr�l elnevezett kolostort 1088-ban alap�totta Szent Krisztodulosz, I. Alexiosz biz�nci cs�sz�r t�mogat�s�val. A kolostor hely�n kor�bban egy Artemisz-szent�ly �llt. Az er�d�tm�nyszer� kolostor �s h�res k�nyvt�ra, valamint a Jelen�sek barlangja a Vil�g�r�ks�g r�sze.

A szigetet 1537-ben a t�r�k�k h�d�tott�k meg. 1659-ben a velenceiek feld�lt�k a szigetet, de a kolostort megk�m�lt�k. 1912-ben a szigetet – a szigetcsoport t�bbi tagj�val egy�tt – az olaszok foglalt�k el, �s csak a II. vil�gh�bor� ut�n nyerte vissza f�ggetlens�g�t. 1948 �ta ism�t G�r�gorsz�ghoz tartozik.

Patmosz

Patmosz (G�r�gorsz�g )