Theszalon�ki (g�r�g�l Θεσσαλονίκη vagy Σαλονίκη, Szalon�ki, latinul Thessalonica, t�r�k�l Sel�nik, szl�v Сoлун, Szolun, alb�nul Selanik/Selaniki, hagyom�nyos magyar nev�n Szaloniki) G�r�gorsz�g egyik legnagyobb v�rosa �s legforgalmasabb kik�t�je, Maked�nia r�gi� sz�khelye.

T�rt�nelem

A v�rost Kr. e. 315-ben alap�totta Kasszander maked�n uralkod�, s a feles�g�r�l – aki egyben Nagy S�ndor h�ga is volt –, Thesszalonik�r�l nevezte el. Jelent�se: „gy�zelem a thessz�liaiak f�l�tt” (Nagy S�ndor h�ga az�rt kapta ezt a nevet, mert apja aznap szerzett tudom�st a sz�let�s�r�l, amikor gy�ztes csat�t v�vott a thessz�liaiak ellen). A Kr. e. 2. sz�zadban fallal vett�k k�rbe a v�rost, amely ekkor Maked�ni�n bel�l saj�t parlamenttel rendelkez� auton�m v�ros�llam volt.

A v�ros Kr. e. 168-ban a R�mai Birodalom r�sze lett. A v�roson vezetett kereszt�l a Dyrrachiumot (ma Durr�s) Biz�nccal (ma Isztambul) �sszek�t� Via Egnatia.

A v�rosban az 1. sz�zadban zsid� k�z�ss�g alakult, de a kereszt�nyek is megjelentek a v�rosban. Szent P�l m�sodik �tja a v�rost is �rintette. Pr�dik�lt a zsinag�g�ban �s az �j templomban.

Szent Demeter, a v�ros v�d�je volt 306-t�l. R�la le�rtak egy nagy csod�t, miszerint hogy � mentette meg a v�rost. � volt a r�mai proconul G�r�gorsz�gban, �s ebben az id�ben volt cs�sz�r a kereszt�nyellenes Maximian, �s Dimitert kiv�gezt�k, ezzel v�rtan� lett. Az � tisztelet�re emelt�k a Szent Dimiter templomot. A templomot a Illyricum alprefektusa �p�tette 463-ban.

 

Biz�nci id�k

A R�mai Birodalom kett�v�l�sakor a Kelet-r�mai Birodalom r�sze lett, amelyet k�s�bb Biz�nci Birodalomnak neveztek. Thesszalonik� a m�sodik legfontosabb v�ros Biz�nc ut�n. 390-ben itt t�rt ki zend�l�s I. Nagy Theodosius g�t cs�sz�r �s csapatai ellen.

A 7. sz�zadban szl�vok telepedtek le a v�rosban, de nem h�d�tott�k meg. A biz�nci hitt�r�t� testv�rek: Cirill �s Met�d, akik ebben a v�rosban sz�lettek. III. Mih�ly cs�sz�r elk�ldi �ket miszion�rius �tra �szakra. Az � t�r�t�s�knek k�sz�nhet�en alakult ki az �szl�v nyelv.

A v�ros fejl�d�se folytat�dik a XII. sz�zadban a Komneni dinasztia alatt, akik megn�velt�k Biz�nci cs�sz�rs�g ter�let�t a k�s�bbi Magyarorsz�g �s Szerbia fel�. A v�rosban ekkor m�r tal�lhat� p�nzverde.

I. Manuel hal�la ut�n, 1180-ban, a Biz�nci Birodalom hanyatl�snak indult. 1185-ben a Sziciliai normann uralkod� megh�d�totta a v�rost, aminek eredm�nyek�nt a v�ros megsemmis�lt. Az � uralkod�suk alatt rosszabbul �ltek a v�rosban, mert a 2 h�bor� is volt Biz�nccal, �s ekkor evauk�lt�k a v�ros lakoss�g�t.

Thesszalonik� 1204-ben ism�t Biz�nc r�sze lett, amikor a keresztesek elfoglalt�k a v�rost a IV. Keresztes hadj�ratban.

A v�ros volt a ter�let egyik legnagyobb tudom�ny k�zpontja. Itt tev�kenykedett Thomas Magister (1275?–1347 ut�n), Demetrios Triklinios (1280–1340), Szent Gregorios Palamas (1296–1359) �s Demetrios Kydones (1324–1397). 1308-ban sikertelen�l megostromolta a katal�n sz�zad a v�rost. 1387–1391 �s 1394-t�l ism�t a t�r�k�k uralkodtak a v�rosban. 1403-ben Thesszalonik� ism�t Biz�nc r�sze majd 1423-t�l a Velencei K�zt�rsas�g r�sze.

 

T�r�k id�k

1430-ban a v�rost megh�d�totta II. Murat szult�n, �s ezzel az Oszm�n Birodalom r�sze lett. Thesszalonik�t ekkor Sel�niknak nevezt�k �t.

Ekkor a v�ros lakoss�ga nagyon vegyes volt: zsid�k, t�r�k�k, szl�vok, alb�nok, g�r�g�k (�k tett�k ki a v�ros lakoss�g�nak negyed�t). Sok zsid� �rkezett a v�rosba 1492 ut�n, amikor az Ib�riai-f�lszigeten el�zt�k a zsid�kat.

A v�ros a k�vetkez� 5 �vsz�zadban a t�r�k�k kez�n maradt. Thesszalonik� volt az egyik legfontosabb v�ros a Birodalomban �s a balk�n legfontosabb kereskedelmi k�zpontja.

A vas�t 1888-ban �rkezett a v�rosba, �s 1896 �s 1904 k�z�tt �p�tett�k ki az �j kik�t�t. A t�r�k�k atyja, Kemal Atat�rk itt sz�letett 1881-ben, �s itt �l�sezett a Fiatal T�r�k�k t�rsas�ga a 20. sz�zad elej�n. Az � sz�l�h�za ma m�zeum �s r�sze a t�r�k konzul�tusnak.

Thesszalonik� a Rum�liai vilajet Sel�nik szandzs�k�nak a k�zpontja volt 1393 �s 1402 k�z�tt, ill. 1430 �s 1864 k�z�tt.

A t�r�k id�kben a v�rosvezet�s l�trehozta az Ano Poli-t (fels� v�ros), amelyben hagyom�nyos fah�zak vannak. A v�ros k�zpontj�ban tal�lhat� n�h�ny dzs�mi: a Hamza-Bej dzs�mi, az Alatza Imaret dzs�mi, a Bezesteni i Jahudi Hamam. Ezekhez m�g 40 minaret is tartozik.

A XX. sz�zadban

Theszalon�kit az els� Balk�n-h�bor�ban, 1912. okt�ber 26-�n elfoglalt�k. I. Gy�rgy kir�ly 1913. m�rcius 18-�n mer�nylet �ldozata lett, amikor a v�rosba �rkezett.

1915-ben az els� vil�gh�bor�ban az antant csapatai partrasz�lltak a v�rosban �s innen ind�tott�k az offenz�v�kat Bulg�ria ellen.

A v�ros nagyobbik r�sze 1917. augusztus 18-�n megsemm�s�lt a t�zben, amelyet a francia katon�k okoztak. A t�z k�vetkezt�ben 72 000-ren maradtak fed�l n�lk�l.

Az egyik legnagyobb k�rt a zsid�k szenvedt�k el, �k kiv�ndoroltak f�leg Palesztin�ba, T�r�korsz�gban, Franciaorsz�gba �s az USA-ba. �to je dovelo do njihovog masovnog iseljenja. Sok g�r�g menek�lt �rkezett a v�rosba a g�r�g-t�r�k h�bor� idej�n, akik Izmirb�l �rkeztek. A nemzetk�zi v�r�skereszt �s a v�ros lak�i seg�tett�k �ket.

Theszalon�kit a Harmadik Birodalom 1941. �prilis 9-�n foglalta el, �s eg�szen 1944. okt�ber 30-ig megsz�ll�s alatt tartotta. A v�rost sokszor bomb�zt�k a sz�vets�gesek. A zsid�s�got szinte teljesen ki�rtott�k. Ma kb. 1000 zsid� �l a v�rosban. A h�bor� ut�n a v�rost gyorsan �jj��p�tett�k.

Lakoss�g

• 1981: 406 413
• 1991: 383 967
• 2001: 363 987

Nevezetess�gek

• V�rosfal
• R�gi sz�nh�z
• R�mai palota �s a Hipodrom
• Agia Sofia templom

Sportklubok

• Iraklis FC 1. oszt�lyban j�tszik. (2005-2006: 4. hely)
• PAOK FC 1. oszt�lyban j�tszik. (2004-2005: hely)
• Aris FC 1. oszt�lyban j�tszik. (2004-2005: 14. hely)
• Apollon Kalamarias 1. oszt�lyban j�tszik. (2004-2005: 12. hely)
• Agrotikos Asteras – 3. oszt�ly
• Epanomi (volt ILTEX Lykoi, egyes�tett�k �ket) – 3. oszt�ly
• Pavlos Melas FC – 3. oszt�ly

M�dia

�js�gok Makedonia-Thessaloniki Agelioforos Televizi�k [ERT3] – Elliniki Radiophoniki Tileorasi (ERT) [TV Macedonia] TV100 Apollon TV Best TV (helyi) TV Balkania Europe One Omega TV Orion TV Panorama TV Gnomi TV TV Thessaloniki Vergina TV 4E, Crkvena TV stanica

R�di�k Panorama FM – 98.4 FM Star FM – 97.1 FM Laikos FM – 87.6 FM Mylos FM – 88.5 FM Thessaloniki Radio Deejay – 89.0 FM Zoo Radio – 90.8 FM Ellinikos FM – 92.8 FM Heart FM – 93.1 FM Radio Thessaloniki – 94.5 FM Eroticos FM – 94.8 FM Cosmoradio – 95.1 FM Athlitiko Metropolis – 95.5 FM ERT 3 95.8 FM – public – 95.8 FM ERT 3 102 FM – public – 102.0 FM Extra Sport – 103.0 FM Banana FM – 104.0 FM Rock Radio 104.7 – 104.7 FM 1055 Rock – 105.5 FM City International -106.1 FM Safari FM – 107.1 FM Republic Radio – 100.3 FM

Testv�rv�rosok

• USA Hartford, 1962. m�jus 5-t�l
•  Bulg�ria Plovdiv, 1984. febru�r 27-t�l
•  Ausztr�lia Melbourne, 1984. m�rcius 19.t�l
•  Ciprus Limassol, 1984. j�nius 30-t�l
•  N�metorsz�g Lipcse 1984. okt�ber 10-t�l
•  Olaszorsz�g Bologna, 1984. okt�ber 20-t�l
•  Szlov�kia Pozsony, 1986. �prilis 23-t�l
•  N�metorsz�g K�ln, 1988. m�jus 3-t�l
•  Rom�nia Constan�a, 1988. j�lius 5-t�l
• USA San Francisco, 1990. augusztus 6-t�l
•  Franciaorsz�g Nizza, 1992. m�rcius 20-t�l
•  Egyiptom Alexandria, 1993. j�lius 12-t�l
•  Izrael Tel Aviv, 1994. november 24-t�l

*a cikkek, hivatkoz�s��rt, esetleges hasonl�s�gai�rt m�s lapokhoz, semmilyen felel�ss�get nem v�llalok